A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) más néven: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek) a legrégibb korok óta (Ebers papiruszok, i. e. 2000–3000) ismert gyógynövények egyike. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök çemen otunak hívják; náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik. Az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használt fűszerek egyike volt.A Földközi-tenger vidékén,
Nyugat-Ázsiában honos növény. Már az ókorban is termesztették, (elsősorban Indiában és Marokkóban), ezért sokfelé elterjedt. Hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul. A növény egyéves, szára 20–65 cm magas, 3,2–3,8 mm vastag, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színezésű. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. Ritkás, ezüstfehér szőrzet borítja. Hármasan összetett, szórt állású, középzöld levelei nyelesek, a levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2-3 cm hosszúak, 1-2 cm szélesek. A három levélke közül a legnagyobb a középső. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek.
Sárgásfehér virágai a lomblevelek
hónaljában fejlődnek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, szélük ép. A virágzat 1–2 pillangós, fehér (később besárguló) virágból áll. Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. A lapított, csőrszerűen elkeskenyedő hüvelyek 12–21 cm hosszúak, keskenyek, éretten sárgásbarnák. Egy-egy hüvelyben többnyire 12–17 db, 4–6 mm hosszú, kemény, vízben (magas nyálkatartalma miatt) erősen duzzadó magot találhatunk. Ezer magja tömege csak 17,0–23,3 g (egy hektoliter magé átlag 81,8 kg). A magok sárgásbarnák, lapítottak. Az egész növény intenzív, aromás illatát a kumarin adja. Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyen szinte bármilyen talajon megterem. Tavasszal vetik 20–25 cm sortávolságra.
A magjából kivont aromaanyagokat
(Maple syrup) a likőr- és élelmiszeripar hasznosítja dió- és kávéaromaként (pl. a DEJÓ-ban). Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják; ezen országokban általánosan fogyasztják. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül. Magyarországon kevésbé ismert; államilag minősített Óvári-4 fajtáit szabadalmaztatták. Fő felhasználási területe az állatgyógyászat: főzete szünteti a bélgörcsöt, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Lovak takonykórját és hasmenését kezelik vele; az őrleményéből készített péppel a feldagadt testrészeket borogatják. Újabban a humán gyógyászatban is használják a vércukorszint csökkentésére. Vadtakarmánynak is vetik. A görögszénamag javítja a szoptató kismamák tejelválasztását. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit (PMS), csökkenti a változó kor (menopauza) panaszait, mérsékli a depressziót. Ásványi anyagai és egyéb összetevői segítik a csontritkulás (osteoporosis) megelőzését. A klasszikus afrodiziákumok közé sorolják: állítólag nemcsak a nemi vágyat serkenti, de fogamzásgátló is. Úgy vélik, emellett serkenti a férfiak hajának növekedését és erősíti a nők méhét.
Gyógyhatását elsősorban a szteroid
jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet. Termesztését és hatásait intenzíven kutatják a Nyugat-Magyarországi Egyetemen.
Forrás -
http://wikipedia.org 
