 Borivók tízparancsolata
1. - Bort soha ne igyál éhgyomorra.
2. - Borivás előtt ne egyél édes ételeket.
3. - Mindig légy figyelemmel a bor hőmérsékletére.
4. - A bort mindig lassan igyad.
5. - Ügyelj a palackos bor kupakjának helyes felbontására, tiszta kendővel töröld meg a palack nyílását.
6. - Apró kortyokban élvezd a bort.
7. - Nemes fajbort soha ne keverj vízzel.
8. - Tarts mértéket a borivásban.
9. - Jobban ízlik a bor, ha eszel valami "hozzá illőt".
10. - Bármikor, mielőtt bort iszol, egy pillanatra gondolj mindig arra, hogy mennyi fáradságos, verejtékes munka van ebben a pohárnyi nedűben.
A borvidék összes területe - 22.342 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint - 4.395 ha
A borvidékbe tartozó települések száma - 18
Földrajzi elhelyezkedés - Magyarország északi részén, a Bükk-hegység délnyugati oldalán fekszik.
A borvidék névadó városa,
Eger borászati központja a vidéknek, ám csak az egyik a számos jó terület közül, ahol minőségi bort termelő pincészetek jöttek létre. A borvidék sajátossága jól megmutatkozik két címerborában: az Egri bikavér karakteres, fanyar vörös cuvée, a Debrői hárslevelű illatos, gyümölcszamatú fehérbor.
Történelem
Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentõs nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költözõ szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát).
Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szõlõvel. A megtelepedõ cisztercita szerzetesek ezekbõl a szõlõkbõl fedezték borszükségletüket. A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentõs volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szõlõmûvelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésbõl tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették.
A törökök elõl menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is. Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szõlõtermesztés megmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételt jelentett.
A XVII. században a vörösborszõlõ-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszõlõk rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktõl. A város és környékének rohamos ütemû benépesedése során két évtized alatt kialakult a szõlõ monokultúra.
A szõlõhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szõlõket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló.
A borvidék leghíresebb bora a Bikavér. Ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a Kadarka különbözõ változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. Magyarország eredetvédett borai közül ez az első. A hegyközség megalkotta a "Bikavér kódex"-et 1997-ben. Talán az egyik legfontosabb szabálya hogy egy listában megadott vösösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítani a Bikavért.
Szekszárdon hamarabb jelent meg a bikavér, de nem lett ilyen híres. A borvidéken híres bor még az Egri Leányka és a Debrõi Hárslevelû, valamit a Verpeléti Olasz rizling is.
Legenda
E híres bor nevének eredete biztosan nem ismert, de két legenda is próbálja magyarázni. Íme az egyik a kettőből.
Több órai rohamozás után egyik nap megingott az ellenállás, s a lelkesedés és a hõsiesség már nem tudta pótolni az elesetteket a várfal egyes pontjain. Mind nagyobb tömegben jelentek meg a falon a boncsokat (lófarkas török zászlókat) vivõ akandzsik, s mind sûrûbben hangzó Allah kiáltások már-már gyõzelmi üvöltéssé erõsödtek. Ekkor a fáradó magyar katonák erõsítésére Dobó István várkapitány megnyittatta a borospincéket. Az asszonyok nagy ónkupákban hordták a vörösbort a harcolóknak. A törökök pedig kétszeresen érezték a bor hatását. Ugyanis a bort hordó asszonyok látva, látva férjeik szorongatott helyzetét, maguk is fegyvert ragadtak, s kinek fegyver nem jutott forró vízzel vagy szurokkal pusztította a falra felmászó ellenséget.
Abból meg különösen páni félelem gerjedt a misztikumra amúgy is hajlamos piadok és gubedák között, hogy a vérszínû folyadék vörösre festette a védõk szakállát, sõt olykor még a páncéljukat is. Ivás után pedig újult erõvel, félelmet nem ismerve vetették magukat az ostromlókra. Hiába volt az agák bíztatása, a támadók meginogtak, s azt beszélték, földöntúli erõt ittak a védõk az asszonyok hordta italból.
Szájról-szájra járt a basák keltette rémület a törökök között: A magyarok bikavért isznak ! Ettõl olyan erõsekké és vadakká válnak, mint a bikák. Abba is hagyták az ostromot, megtagadván basáik parancsát.
Klíma
Az ország egyik legszárazabb, legaszályosabb borvidéke. (A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, szárazabb.) Északról a Bükk hegyvonulataa védi a hideg levegő betörésétől. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik. A déli, délnyugati lejtőkön vörösborok termelésére alkalmas mikroklíma alakult ki.
Talaj
Talajképző kőzetei és talajai változatosak. Ezeken a változatos altalajokon alakult ki a barna erdő talaj. (Mészkő, dolomit, riolittufa, illetve agyagpala málladékán keletkezett az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld és Ramann-féle barna erdőtalaj.) Különös jelentősége van a riolit tufának, mivel a környék pincéit ebbe a képződménybe vágták.
Termelők, pincészetek
Burkolyi László Borászata, Demeter Pincészet Kft., Eged Mountain Kft., Egervin Borgadasági Rt., Gál Lajos Pincészete, Gál Tibor Kft. (1998-ban az év borásza), Gundel Pincészet, Hagácsi és Fia, Ker-Coop Borászati Kft., Kőkút Borház, Orsolya Pince, Ostoros-Novaj Bor Rt., Pók-Polonyi Pince Kft., Rai-Vini Pincészet, Simon Pince, St. Andrea Pincészet, Thummerer Vilmos Szőlő és Borgazdasága (1995-ben az év borásza), Varsányi Pincészet, Vince Béla Pincészete.
Aldebrő - Tóth és Tóth Szőlészet - Az Egri Borvidék - Eger - Bakondi Borászati Kft. - Eger - Balla Pincészet - Eger - Bolyki Pincészet - Eger - Eged Mountain Borászat - Eger - Egervin Borgazdaság Rt. - Eger - Egri Korona Borház Pincészet - Eger - Gacsó Család - Eger - Gróf Buttler Történelmi Borászati Kft. - Eger - Kőkút Borház -Eger - Magister Pincészet - Eger - Nagypál Pincészet - Eger - Pók-Polónyi Pincészet - Eger - Vincze Béla - Eger - Vincze Borászat - Egri Borász
Gyöngyöspata - Maka Pincészet - Gyöngyöstarján - Benedek Pince - Kerecsend - Egri Korona Borház - Noszvaj - Thummerer Pince
Borvidék települései
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak.
1. - Egri körzet - Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya,
2. - Debrői körzet - Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Egri Borvidék Hegyközségei
Andornaktályai Hegyk. - 3399 Andornaktálya Rákóczi út. 160. Varga Sándor
Debrői Hárs Hegyközség - 3352 Feldebrő Kossuth ut. 31. Virág István
Demjéni Hegyközség - 3394 Egerszalók Rákóczi út 8. Csirmaz Gábor
Egri Hegyközség - 3300 Eger Deák F. u. 51. Tarsoly József
Egerbaktai Hegyközség - 3321 Egerbakta Bátori u. 12. Mata József
Egerszalóki Hegyközség - 3394 Egerszalók Sáfrány út 7. Herman László
Egerszóláti Hegyközség - 3328 Egerszólát Egri út.2. Fejes Sándor
Kerecsendi Hegyközség - 3396 Kerecsend Bereksori út 3. Tóth Zoltánné
Nagytálya-Maklár Hegyközség - 3398 Nagytálya Kossuth L u. 34. Bujdosó Béla
Noszvaji Hegyközség - 3325 Noszvaj Kossuth L. 1.sz. Máté Miklós
Novaj Hegyközség - 3327 Novaj Rákóczi u. 3. Cseh Sándor
Ostorosi Hegyközség - 3326 Ostoros Nagyvölgy u. 2. Baky László
Verpeléti Hegyközség - 3351 Verpelét Kossuth út 73. Főczény András
Telepített szőlőfajták
Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonell muskotály, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Merlot, Blauburger, Pinot noir...
Egri körzet
Ajánlott fajták - Leányka, Olasz rizling, Chardonnay, Ottonel muskotály, Tramini, Sauvignon, Zenit, Királyleányka, Szürkebarát, Pinot blanc, Kékoportó, Blauburger, Pinot noir, Kadarka, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos.
Kiegészítõ fajták - Rajnai rizling, Cserszegi fûszeres, Zweigelt, Bíbor kadarka, Turán.
Ültetvényes fajták - Bianca, Ezerfürtû, Furmint, Mátrai muskotály, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zöld veltelini, Zöld szilváni, Budai, Gyöngyrizling, Rizlingszilváni, Kocsi Pál emléke, Hárslevelû, Magyar frankos, Rubintos, Kármin, Medina, Alicante Bouschet, Alibernet, Gamay noir, Prokupac (Egri kék), Vranac, Bánáti rizling, Bouvier, Mézes, Piros veltelini, Semillon, Melon, Kerner, Karát, Nektár, Jubileumsrebe, Tarcal 1., Merengõ, Mornen. (Medoc) noir, Zéta, Viktória gyöngye, Goldburger, Titán; Tizian
Debrői körzet
Ajánlott fajták - Hárslevelû, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Chardonnay; Sauvignon, Szürkebarát, Tramini.
Kiegészítõ fajták - Zenit, Pinot blanc, Leányka, Cserszegi fûszeres.
Ültetvényes fajták - Bianca, Ezerfürtû, Furmint, Mátrai muskotály, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zöld veltelini, Ezerjó, Korai piros veltelini, Zöld szilváni, Budai, Gyöngyrizling, Rizlingszilváni, Bánáti rizling, Bouvier, Mézes, Piros veltelini, Semillon, Melon, Kerner, Karát, Nektár, Jubileumsrebe, Zéta (Orémus).
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az egri bikavér egy olyan cuvée amelyben legalább háromféle bor van.
Egerben elsősorban a kékfrankost használják. Az utóbbi években a pincészetek csúcsboraikat nem bikavérként palackozták (a szocializmus alatt történt márkarontás miatt) de szerencsére ez a tendencia kezd megfordulni és a többség csúcsminőségű bikavérre törekszik.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.
Kiemelkedő évjáratok
A jó termés eredménye - 2002, 2000, 1999, 1997, 1995, 1993, 1991, 1988
Érdekességek
Magyarország eredetvédett borai közül az Egri Bikavér az első, miután a hegyközség már 1997-ben megalkotta a “Bikavér kódex”-et. A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete.
Egri borvidék - látnivalók, nevezetességek
Eger
A várról az első írásos adatunk 1363-ból származik, amikor püspöki várként szerepel. Történetének egyik legfontosabb időszaka a törökök elleni harcok idejére esik. A 35 m magas minaret hazánk legismertebb, épen maradt török kori emlékei közé tartozik. A mai városkép nagyrészt a XVIII. században alakult ki.
A cisztercita templom és rendház épülete török mecset helyén épült 1731-1733 között. A copfstílusú Líceum a XVIII. század második feléből való. Az 1780-ban épített „Kispréposti lak” Magyarország egyik legszebb rokokó palotája, s itt található az egyik legértékesebb barokk kori műemlékünk, a Minorita templom is. A Bazilika 1831-1836 között épült.
A Vármúzeum többek között ásatási, várostörténeti anyagokból áll. Megtekinthető a vár alatti híres kazamatarendszer is. Az egri gyógyvíz kiváló többek között a reumatikus jellegű izom-, ideg- és ízületi fájdalmak ellen.
Felsőtárkány
Egertől északkeleti irányban a Bükk hegység alján fekszik. Főbb nevezetességei a XV. századból származó pálos kolostor és templom romjai. Felsőtárkányból indul az ország egyik legszebb hegyi útja Lillafüred felé.
Noszvaj
A 4,6 hektáros parkban található a francia származású De la Motte márki által építtetett barokk stílusú kastély.
Feldebrő
XI. századi román altemplomra épült a barokk külsejű templom. A XIII. századi freskók bizánci hatást mutatnak, ezek hazánk legrégibb falfestészeti emlékei közé tartoznak.
Verpelét
Tarna-völgyi község. Egy barokk templom található itt, melyben román és gótikus elemek is felfedezhetők. Ezenkívül megtekintésre érdemes néhány szép kúria, valamint egy XVIII. századból származó kovácsműhely. |
