 A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló egy labdajáték...
...melyet két, 7-7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.
A vízilabda összetett sportág, főleg a futball, az úszás, a kosárlabda, a röplabda és a jégkorong elemeiből épül fel, ezek mintegy ötvözete.
Egy jó vízilabdajátékos erős, mint egy hokijátékos, pontosan dob vagy továbbít, mint egy kosaras vagy röplabdás, kiváló az állóképessége, akár egy hosszútávúszónak, és remek a taktikai érzéke, akár egy sakkozónak. A modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben, mikor az aberdeeni 'Bon Accord Festival'-ra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy, általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz.
Az első vízilabda meccs ezen a fesztiválon, a Dee folyó partján zajlott le. Bár nagyban eltért a mai vízipólótól, mégis akkora népszerűségre tett szert, hogy a brit úszószövetség (Swimming Association of Great Britain) 1885-ben Wilson szabálykönyvét jelentősen kiegészítve, illetve némileg átírva vízilabda néven önálló sportágnak ismerte el. Ez a verzió aztán rövid idő alatt meghódította az egész világot.
Alapszabályok
* A hazai csapat általában fehér, míg a vendégcsapat játékosai kék sapkában játszanak.
* A játékidő: Egy meccs 32 perc tiszta játékidő (vagyis az óra áll, ha a játék áll), melyet 4x8 perces negyedekre osztanak. Minden negyed kezdetén a pálya közepén, a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére úsznak ki a csapatok a kapuvonaltól.
* Támadóidő: Egy csapatnak 30 másodperce van arra, hogy támadjon. Ha ez lejár kapuralövés nélkül automatikusan a másik együttes következik. A támadóidő mérése akkor indulhat újra, ha a támadó csapat ellövi a labdát, az pedig szögletre, vagy az ellenfél kapusának érintése után az oldalkötélen túlra száll, vagy visszapattan a támadó csapathoz. Kiállítás vagy ötméteres megítélése esetén szintén újraindul a támadóidő, így egy-egy akció akár 1-1,5 percig is eltarthat (néha tovább is).
* Labdaérintés: A labdát a test bármely részével meg szabad érinteni. Csupán két tiltás van: két kézzel (kivéve a kapusokat), illetve ökölbe szorított kézzel tilos beleérni, tehát a fejjel (vagy más testrésszel) szerzett gól ugyanúgy érvényes, ha nem előzte meg szabálytalanság a találatot.
* Gól: Gólt dobni akcióból bárhonnan, illetve rögzített helyzetben kapuskidobásból vagy 5 méteren kívülről megítélt szabaddobásból közvetlenül lehet, míg sarokdobásból (szöglet), oldalbedobásból és 5 méteren belül megítélt szabaddobásból nem, ezen esetekben legalább egy csapattárs beleérése is szükséges, az ellenfél játékosa – a kapus sem – nem számít. (Ez utóbbi futballban a közvetett szabadrúgásnak felel meg.) Az érvényes gólt kapott csapat középkezdésből indul.
* Büntető: a gólvonaltól mért 5 méteres sávon belül elkövetett minden olyan szabálytalaságért jár, mely közvetlen gólhelyzetet akadályozott meg. Ez esetben a támadó csapat egyik tagja a kapuval szemben, a pálya szélein jelölt 5 méteres vonal mentén helyezkedik el és onnan lőheti a büntetőt, míg a mezőny többi tagjai (kivéve a védekező csapat kapusát, aki a kapuban van) ezen a vonalon kívül várakoznak.
A kiállított játékos akkor állhat vissza a játékba, ha a a labda elhagyja a játékteret, vagy gól esik, vagy a saját csapatja megszerzi a labdát.
* A támadóidő és a tiszta játékidő hossza változó:
o FINA világliga meccseken: 36 perc tiszta játékidő, 4x9 perces negyedekre osztva
o Olimpia: 32 perc tiszta játékidő, 4x8 perces negyedekre osztva, (csak itt) 30 mp-es támadóidő
o Nemzeti liga és nemzetközi kupa meccseken: 32 perc tiszta játékidő, 4x8
o Egyetemi liga
+ Végzősök: 28 perc tiszta játékidő, 4x7
+ Hallgatók: 24 perc tiszta játékidő, 4x6
+ Elsőévesek: 20 perc tiszta játékidő, 4x5 perces negyedekre osztva
A medence
A medence méretei nincsenek pontosan meghatározva, hosszúsága 20-30 méter, míg szélessége 10 és 20 méter között váltakozhat. A víz mélysége általában 1.8 – 2 méter (ideális esetben), míg a víz hőfoka 17 és 26 °C között váltakozhat. 17 °C alatti vízben a csapatok nem kötelezhetőek a kiírt mérkőzés lejátszására. [KEP_02]
Eszközök és jelzések
Jelzések: A játéktér mindkét oldalán jól láthatóan jelölik a kapuvonalat, az ettől mért 2 (a kapus védett területe, támadó csak akkor léphet be, ha a labda már bent van) és 5 méteres (büntető) vonalat, valamint a pálya felezővonalát. A játéktér határa a kapuvonal mögött 30 cm-rel húzódik. A medence két sarkában, vagy a kapuk mögött, de a vízből a támadó csapat által jól látható helyen vannak elhelyezve a támadóidőt jelző órák.
Ha egy támadó játékos a 2 méteres vonalon belülre kerül úgy, hogy a labda nincs azon a sávon belül, az lesnek minősül és a védekező csapatot illeti a játékszer.
A kapuk fából vagy fémből készülnek, melyeket a játéktér két végén – az oldalvonalaktól egyenlő távolságra – szilárdan rögzítenek úgy, hogy azok a medence végétől és mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra állnak.
A kapufák közötti távolság 3 méter, magassága 90 cm, feltéve, hogy a víz mélysége több, mint 150 cm. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kapu magassága a medence fenekétől számítva 240 cm.
A labda kerülete 68 és 71 cm között váltakozhat, vízhatlan, sima felületű és zsiradékmentes. Súlya 400 és 450 gramm közötti. |
